A lényeget néha éppen akkor látjuk, ha van néhány lépés távolság, rálátásunk a dolgokra – vallja Laposa Zsófia, a neves badacsonyi családi vállalkozás szőlész-borásza.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Lehet, hogy a messziről jött ember tud csak igazán lokálpatriótává válni?” – teszi fel a kérdést Laposa Zsófia szőlész-borász, az országszerte elismert Laposa borok készítője. Sorsa látszólag jóval születése előtt, még a hetvenes években megpecsételődött, amikor szülei, a budapesti „kádár” Laposa József és a „szőlész” Barabás Nóra egy balatoni vonaton találkoztak, szerelembe estek. Zsófi már a nászajándékba kapott présházukban nőtt fel, legalábbis félig: a budapesti család minden nyarat és az évközbeni hétvégék jó részét itt töltötte, kétlaki életet teremtve ezzel a három gyereknek.
„Amikor hét éve végleg ideköltöztem, a budapesti ismerősök furcsállták, nekik én odavalósi voltam; de az itteniek jól ismertek, sok időt voltam itt előtte is. Amikor azt mondom, messziről jött lokálpatrióták lettünk, szeretnék rávilágítani, hogy a lényeget néha éppen akkor látjuk, ha van néhány lépés távolság, rálátásunk a dolgokra.”
Laposa Zsófia útja Budapest és Badacsony között több kitérőt is tartalmazott: összesen öt évet töltött külföldön Franciaország, Spanyolország és Kalifornia borvidékein tanulva, tapasztalatot gyűjtve. „Senki nem tartott pisztolyt a fejemhez, hogy ezzel foglalkozzak, és nagy elhatározásra sem emlékszem, amikor a borászkodás mellett döntöttem. Harmadik gyerek vagyok: mire döntenem kellett, a bátyám már átvette a stafétát a szülőktől, viszont én is ebben nőttem fel, ez foglalkoztatott a leginkább” – meséli Zsófi a pályaválasztásáról. Szüleik után végül mindhárman a családi vállalkozásnál helyezkedtek el különböző területeken. „Engem mindig is a növények, a természet érdekelt, egyértelmű volt, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Biológia szakos gimnáziumba jártam, majd borásznak tanultam itthon, aztán külföldön is. A mi szakmánkban fontos az elméleti tudás, érteni kell a mérnöki részt, de a tapasztalat is elengedhetetlen.
Ahhoz, hogy mindkettő területen kellő tudásra tegyek szert, úgy éreztem, a külföldi technikákat is ismernem kell.”
Orbán Viktor péntek reggel arról is beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a magyar ellenzéki pártok lényegében ukrán összeköttetésekkel rendelkeznek.
Ha az ukrán energiafenyegetés megvalósul, akkor a magyar családok áramszámlája a duplájára, fűtésszámlája a négyszeresére nő – jelentette ki reggeli interjújában Orbán Viktor. Szerinte nonszensz, hogy a magyarokkal akarják megfizettetni az európai háborús politika árát.
Kiss László meglepődött, mennyibe kerül egy kiló kenyér.
„A magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti, mégpedig hogy mi a magyarok érdeke” – szögezte le a miniszterelnök.
Interjú Adam Lovingerrel, a Pentagon és a Fehér Ház nemrég Budapesten járt volt stratégiai elemzőjével.
„Weber úr azt mondta az Európai Parlamentben, hogy az ukránoknak joguk van csatlakozni az Európai Unióhoz. Ez tévedés. Az ukránoknak joguk van jelentkezni az EU-ba. Nekünk pedig jogunk van dönteni erről. Ez a helyes leírása a helyzetnek.”
Lakóházak égtek, civilek sérültek meg.
Feltehetően ezt szerette volna megakadályozni a baloldali polgármester.
